Helyszín^

EMK Stúdió, 1026 Budapest,  Pasaréti út 114/a   1.emelet,  5-ös csöngő

Időpontok^

  • Hétvégi nyitott alapozó tréningek: 9.45 – 17.00 órakor
  • Társtréner képzés hétvégén: 9.45 – 17.00 órakor
  • EMK játékvezetői estek: szerdánként 17.00-19.30 órakor
  • Egyéni konzultáció megbeszélés szerint.

Díjak^

  • Alapozó képzés: 12.500 Ft/nap, 
    • Alapozó képzés 10-14 éves korúaknak: 6.500 Ft/nap, 
    • Alapozó képzés 14-18 éves korúaknak: 8.500 Ft/nap
  • Társtréneri képzés: első félév 12,500 Ft/nap  második félévtől 11.500 Ft/nap.
  • Akkreditált pedagógusképzés 30 óra (4 nap + mentorálás és tanúsítvány) 50.000 Ft/fő, csoportok számára alkalmi megállapodás alapján.
  • Délutáni-esti tréningek és EMK-játékvezetői estek: 5.000 Ft/2,5 órás alkalom
  • EMK-ÉLETKEREKÍTŐ játékcsomag 
    • 90 db 9 cm átmérőjű, (megfigyelés-, érzés-, erőforrás-, kérés- és történet-kártyák, textil bugyorban): 6.000 Ft. (Postán + a csomagküldés díja) SAJNOS ELFOGYOTT. ÚJ KIADÁSRA KÉSZÜLÜNK. 
    • 71 db 9 cm átmérőjű, (érzés- és erőforrás kártyák, textil bugyorban): 4.700 Ft. (Postán + a csomagküldés díja)
    • 72 db 16 cm átmérőjű, magyar-angol nyelvű, (érzés- és erőforrás-kártyák): textil bugyorban 7.500 Ft.
    • 91 db 16 cm átmérőjű, magyar-angol nyelvű, 72 db érzés- és erőforrás-kártya + 19 db 9 cm átmérőjű megfigyelés, kérés és történet kártya: textil bugyorban 9.000 Ft. SAJNOS ELFOGYOTT. ÚJ KIADÁSRA KÉSZÜLÜNK. 
  • EMK-képeslap (a kommunikáció 5 szintje, a két oldal tánca, a négy lépés jelentősége, érzés- és erőforrás- lista) 300 Ft.
  • “Útikalauz – bevezető az EMK-hoz” (Jónai Éva Hava és Redő Júlia) EMK-képeslap melléklettel 3.150 Ft.
  • “Útikalauz – bevezető az ÉLETKEREKÍTŐ JÁTÉKHOZ” (Jónai Éva Hava, Redő Júlia, Borbély Lívia, Bende Rita) 1200 Ft.
  • Egyéni konzultáció: 12.000 Ft/kb. 90 perc
  • Tábor 10.000 Ft/nap + szállás/ellátás díja

Ha anyagi gondjaid vannak, szólj, és megbeszéljük a lehetőségeket!

Étkezés^

Az egész napos képzésen “batyus-bál”  van: kedvenc ételeinkből hozunk kóstolót, és megosztjuk egymással :)

Mit hozzak magammal a tréningre?^

Kényelmes ruhát és lábbelit, jegyzetfüzetet, írószert és bőséges ivóvizet.

A tréningekről részletesen itt olvashatsz.

Szeretettel várunk!

Szeretettel várunk!

Együttműködési keretek^

A tréning nem frontális oktatás^

Frontális csoport dinamika

inkább

Interaktív térben működik^

GYÉMÁNT-MODELL

Személyes kapcsolódások szövetében,

Mindannyian egymást inspirálva oszthatjuk meg élményeinket és felismeréseinket.

Tudásunk összeadódik, egymástól tanulunk, mindannyian gazdagabbak leszünk! 

Én-üzenetek^

Magamról beszélek, nem másokról — így erősödnek a csoportban a személyes kapcsolódások. Az egyéni felismerések erejét és a hitelességet növeli, hogy amikor magamról beszélek, nem: „az ember”… „te…” stb. kifejezéseket használok, hanem „én…” Amikor összekapcsolódom magammal, felvállalom saját élményeimet, ott ÉLET van… és ez olyan teret hoz létre, amiben mindenki össze tud kapcsolódni önmagával és másokkal.

Csoport titoktartás^

A csoporton kívül is csak magamról beszélek, másról semmi körülmények között sem — így mindenki biztonságban érzi magát, és szívesen beszél önmagáról. Együtt teremtünk védett teret. Minden, ami a tréningen elhangzik, a teremben marad. Még a folyosón sem téma a hétköznapi társalkodás szintjén. (Személyes élményeinket, természetesen, megoszthatjuk másokkal is.)

Egyenlő esélyek^

A csoportban mindenkire kíváncsiak vagyunk, mindenkinek egyforma esélyeket, lehetőségeket adunk — így mindenki számíthat az elfogadásra, és mindenki tudása része a közös tanulásnak.

Részvételi szabadság^

Mindenki más-más tempóban nyílik meg a csoportban. Lehet “passzolni”, lemondani arról, hogy megszólaljak, és lehet lehetőséget kérni a csoporttól arra, hogy beszéljek, ha van mondanivalóm — így mindenki szabadnak érezheti magát, hogy saját ütemében nyíljon meg.

“Láss engem szépnek” ^

Egymással való kapcsolatunkban a tisztelet és a megbecsülés az alap. Így mindenkiben így oldódnak az én-képpel kapcsolatos feszültségek, erősödik az önbizalom és az egymás iránti nyitottság.

Saját problémám^

Használhatom a teret, időt saját problémám megosztására. Az egyéni folyamatokból a többi résztvevő megérintődhet, mindannyian felismeréseket szerezhetünk saját életünkre vonatkozóan.

Gyógyító tér

A tréning gyógyító tér is: lehetőség van arra, hogy megosszunk egymással olyan dolgokat, amikkel eddig egyedül voltunk. Meghívunk mindenkit, hogy hozza be, amiben szeretne támogató figyelmet és társakat, akik meghallják.

Felelősség azért, hogy megkapjam, amiért jöttem — közös tér, közös felelősség ^

Ha a figyelmünk ellankad, ha ingerültekké válunk, ha a csoport tagjai között esetleg nézeteltérés támadna, bárki megszólíthat bárkit. Ilyen esetben itt és most együtt tanulunk a konfrontálódásból. Gyakoroljuk, hogy őszintén, együttérző módon kimondjuk, miket élünk át, és milyen életminőségre, erőforrásokra vágyunk.Rendelkezésünkre állnak az EMK eszközei és tudatossága, amivel a végigjárjuk az utat egy esetleges konfliktustól a harmóniáig. Ettől élő és igaz a tréning.

Minél többet teszek be, annál többet veszek ki!

A tréning közös munkánk gyümölcse. Érdemes aktívan részt venni a közös folyamatban, mert így teremthetjük meg azt,a mit szeretnék megkapni a tréningtől.

Szerepjáték^

Lehet, hogy az életben másképp alakulna egy-egy élethelyzet, mint ahogy a tréning során szerepjátékkal kipróbálunk egy-egy konfliktusmegoldást, vagy  élethelyzetet. Lehet, hogy a hétköznapi életben el sem tudnánk képzelni, hogy így kommunikálhatunk. A szerepjátékok során lehetőség nyílik új kommunikációs minták kipróbálására. Ez a tér lehetőséget teremt arra, hogy élményeket szerezzünk új minőségű kapcsolatteremtésre, és ezeknek az élményeknek a segítségével egyre inkább olyan életminőséget teremtsünk magunknak, amire vágyunk.

Nincs hibázás, nincs “jó” és “rossz”! Az EMK az ítéletmentesség világa^

Mivel az EMK tudatosságában a “rossz” ugyanolyan elfogadást kap mint a “jó”, az se baj, ha nem tudok valamit, vagy ha “hibázom” — sőt! A “hibák” a tanulás eszközei, ezekből a tapasztalatokból tudunk egyéni felfedezéseket tenni, valóban megérteni valamit, és hatékonyan elsajátítani a kommunikáció új mintáit.

Nem kell “okosnak” lenni^

Amikor kifejezem, ami bennem van, nem kell teljes rálátással, tudással rendelkeznem. A másikkal való kapcsolódás során, közösen jöhetünk rá a teljes képre. Amikor visszajelzek a másiknak, elég, ha részleteket, “foszlányokat”, “morzsákat” értek abból, amit elmondott, nem kell tökéletesen megértenem. A kapcsolattartás során alakul ki a teljes kép arról, ami bennünk van. Az EMK gyakorlása során fejlődik a képességünk, hogy egyre hatékonyabban fejezzük ki magunkat, és egyre hatékonyabban értsük meg egymást.

“Nem mondok le magamról! Nem mondok le rólad!”^

A hétköznapi életben előfordul, hogy elakad a kommunikáció, és a partnerek magányosságba vonulnak. A tréningen gyakoroljuk, hogy nem mondunk le az önmagunkkal és a másikkal való kapcsolatról — az élet áramlásáról.

A tréner, mint “coach”^

A tréner időnként “coach” szerepében vesz részt a tréningen, például szerepjáték során, páros vagy kiscsoportos munkában.

Fényképezés a tréningen^

Közös megegyezéssel, olyan alkalmakkor kerülhet sor fényképezésre vagy videó felvételre, amikor nincs személyes érzelmi érintettség. Minden tréningen egyeztetjük a résztvevőkkel, hogy elfogadható-e számukra felvételek készítése.

Jó, ha tudod^

Fejlődésünkben csak a szándék számít, a visszaesések természetesek… hiszen hányévezred és hány generáció programjait visszük a sejtjeinkben! Ne becsüld alá ennek az erejét, éppúgy mint a kitartó szándékod és belső munkád erejét!

Ha sikerül – percekre, pillanatokra is – összekapcsolódnod önmagaddal és másokkal, illetve nekik veled, akkor éppen a belső munkád gyümölcseit élvezhetted, ha csak “rövid” időkre is. Az EMK nemcsak a szavakban működik, hanem elsősorban a szándékban, aztán a metakommuniációban, és végül – ami a legnehezebb – a spontán kimondott szavakban is. A tréning biztonságos gyakorlótér, de otthon a “falak is a régi erőszakos kommunikációt sugározzák”, minden saját elvárás, és a többiektől jövő elvárás effelé “lejt”. Jó darabig talán úgy tekintheted az EMK-t mint egy anya a méhében növekedő magzatot :)

Tréning formák^

Megosztó kör^

Páros munka és „hármasfogat” kiscsoportok^

Egyéni belső munka (írás, rajz, mozgás) ^

Az “EMK témák”-hoz kapcsolódó folyamat szerves részeként írás- és rajz-meditációs gyakorlatokra is gyakran sor kerülhet.

Mire jó az irás?… Lehetőséget ad a felismerésekkel kapcsolatos egyéni elmélyülésre. Mire jó a rajz?…Felszínre hozza vagy sejtetni engedi eddig ki nem mondott gondolatainkat.

Hasonlóan a mozgáshoz és tánchoz, a képi ábrázolás (pl. zsírkréta rajz vagy festés) az önkifejezésre kínál lehetőséget. Az intuitíven megjelenített formák olyan információk tudatosításában nyújthatnak segítséget, amiket szóban esetleg nehezen fejeznénk ki. A megjelenített belső képek megerősítésül is szolgálnak a kívánt új minták megerősítésében.

Kommunikációnknak mindössze 7-10%-a verbális. A tréningen a mozgás gyakorlatok verbális kommunikációnk metaforáiként működnek, és egyrészt az önkifejezés felszabadítását segítik, másrészt a testnek az érzelmeinkhez és belső erőforrásainkhoz való kapcsolatát tudatosítják és fejlesztik.A többit együtt fedezzük fel….

Egyéni munka – trénerrel

A csoport tartja a teret, és mindenki egyéni tanulságokat szerezhet a folyamatból.

Gyakran használunk szerepjátékot, dramatikus eszközöket és test-tudatosság gyakorlatot is.

Egyéni munka és kiscsoportos munka a tréner támogatásával^

A csoport aktívan vesz részt egy-egy ember munkájában — empátiát gyakorolva vagy szerepeket vállalva. A tréner “coach”-ként támogatja a folyamatot.

Az alap-témák vázlata

Konfliktus – Kommunikáció ^

A kommunikáció két pólusa: Beszélő és Hallgató

Konfliktus: amikor egyik fél sem hallgatja meg a másikat, mindkét fél “a magáét hangoztatja”,összekeveredik, hogy ki a Beszélő, és ki a Hallgató.

A Hallgató tudni véli a Beszélő belső igazságát (szimpátia, antipátia). A Beszélő ösztönösen reagál: üt, fut, ledermed, szőnyeg alá söpör. Ragaszkodik a konfliktushoz, mert csak ezt a módját ismeri határai és belső igazsága megvédésének, erőforrásai feltöltésének.

A Beszélő és a Hallgató közötti dinamikus egyensúly: a határok tisztelete, Hallgató és Beszélő tudatos fókusza és figyelme önmagára és a másikra.

Ha nincs aki meghallgat, feleslegesen beszélünk!

A kommunikáció alapja a figyelem — a mindkét fél felé forduló figyelem dinamikus egyensúlya.

Carl Rogers: „Mindenki hatalmas belső erőforrásokkal rendelkezik önmaga megértéséhez, létének és viselkedésének alkotó átalakításához.” Ezeknek az erőforrásoknak a felfedezésben támogathatjuk egymást jelenléttel, figyelemmel, empatikus-együttérző kommunikációval.

Mi az EMK – Együttműködő Kommunikáció?^

  • Önismeret, önsegítés,
  • A “figyelem jógája”
  • Érzelmi és spirituális inteligencia fejlődés
  • Tudatos, “forma-tervezett” – hatékony önkifejezés,
  • Empátia, együttérzés a bennünk áramló élettel, a hibákkal, az esendőséggel,
  • “Társas-játék”,
  • A figyelem és a kapcsolattartás technológiája, jógája, művészete,
  • “Kommunikációs harcművészet”,
  • Élet-vezetés,
  • Az élet ünneplése.

A figyelem iránya^

  • Passzív, befogadó, periodikusan váltakozó figyelem
    A Hallgató befogadó (nem aktívan megnyilvánuló) figyelemmel fordul a Beszélő felé.
    Ebben a gyakorlatban a Beszélő és a Hallgató témája párhuzamosan fut, és váltakozik a kifele-befele figyelés.
    A tréningen DIÁD munkával gyakoroljuk.
  • Aktív, empatikusan visszajelző, dinamikusan váltakozó figyelem
    A Hallgató a visszajelzésnél saját témáját „leteszi”, és értelmezés nélkül mondja el, mit hallott. Érdemes kérdő mondattal visszajelezni, és pontosítást kérni Beszélőtől, aki a téma “gazdájától”).
    EMK-val gyakoroljuk.
  • Befele forduló, önmagunkat megismerő, felfedező figyelem (írással)
    Csak saját “hatáskörömre” – belső igazságomra figyelek. A lépések írásbeli követése segíti a fókusz megtartását.
    Byron Katie “A Munka” című modelljével gazdagítjuk az EMK eszközeit.
  • A teljeskörű jelenlét gyakorlata
    Középpontomból, belső “tengelyemből” figyelek önmagamra és a másikra is. A hétköznapi szokásainktól eltérően, 100%-osan “otthon vagyok” – jelen vagyok, kapcsolatban vagyok önmagammal, miközben képes vagyok arra, hogy 100% jelen legyek a másikkal is. A jelenlét képességével a másikra figyelve nem kell lemondanom az önmagamra figyelésről, nem kell megosztanom a figyelmemet magam és a másik között.
    Mozgás gyakorlatokkal tudatosítjuk és mélyítjük ezt a képességünket.

Az aktív figyelem (visszajelzés) értelme^

“Hogy ne kelljen újra és újra elmondani.”

“Igen, hallom, amit mondasz.”

A kimondás által “érvényessé – legalizálódik”, amit a másik mond!

Közös fókusz-tartás, kapcsolattartás.

“Nemcsak a történetedre figyelek, hanem igyekszem mélyebben, a szívemből felismerni és összekapcsolódni: figyelek azzal, hogy mit élsz meg – mit érzel, és milyen erőforrásra lenne szükséged.”

Belső tudásunk “szinkronizálása”
(“Így értettelek. Akarod-e még pontosabban kifejezni?” vagy “Köszönöm, hogy elmondtad, mit értettél, szeretnék pontosítani… szeretném megmutatni a különbséget aközött amit értettél, és amit szeretnék kifejezni.”)

Együtt felfedezhetünk valamit, amit egyedül nehezebben tudnánk, vagy egyikünk sem tudna! Ilyenkor szinergia van közöttünk. (Szinergia: 1+1=3… végtelen — a részek összességének értéke nagyobb mint a matematikai összegük)

A figyelem minősége^

  • Kommunikáció – két független fél között
  • Egyéni „felségterületek”, mindenki belső igazságának tisztelete!
  • Jelenlét
  • A Hallgató  ”lehalkítja saját belső rádió adását”
  • Empátia — nem szimpátia vagy antipátia!
  • Pártatlanság
  • Ítéletmentesség — ami túl van a „jó-rossz” / „igaz-hamis” / „kellene” elvárásán
  • Szándéknélküliség — az egyetlen szándék a jelenlét!
  • Nyitottság — nem tudhatom… és nem baj, ha hibázom!…
  • Az “értem” automatikus hangoztatása helyett érdemes rákérdezni, hogy jól értettelek-e, és vajon mit értettem abból, amit hallottam.
  • A várakozás képessége
  • A takarékos beszéd képessége
  • Kitartás — nem mondok le magamról… és rólad sem!
  • Csend
  • Az ünneplés, hála kifejezése – például annak a köszönete, hogy elmondtad, mi fáj Neked, és így alkalmam van arra, hogy megértselek.

A figyelem 4-négylépéses fókusza^

1.      Megfigyelés

Mit figyelek meg a konkrét történések és a gondolataim (értelmezés, ítélet) szintjén

A gondolat, értelmezés, ítélet a figyelem, a kommunikáció, a kapcsolódás akadálya! Gyakran automatikusan jelennek meg a gondolatok — szinte önálló életet élnek. Ebben a lépésben tudatosítom gondolataimat, felelősséget vállalok értük…  a következő lépésekben együtt érző figyelemmel fordulok feléjük (fókuszolok az érzésre és erőforrás szükségletre) — így teremtem meg az egyensúlyomat.

Megvizsgálhatom, hogyan élnék, ki lennék e gondolat nélkül? Hogyan igaz rá, amit a Másikról feltételezek?  (Byron Katie: A Munka)

2.     Mit érzek? — a testemben…  a szivemben ?

Hogyan élem így az életem? Milyen a kapcsolatom magammal… másokkal?

3.     Erőforrásom, amivel feltöltődhetek, ahogy máshoz is viszonyulhatok

4.     Mit teszek, kérek — magamtól vagy mástól — ami efelé az állapot felé vezet?

Erről bővebben itt olvashatsz.

Szeretettel várlak!

Itt egy részletes beszámolót olvashatsz egy tréning sorzatról, amit  2014. január-márciusban tartottunk Budakeszin pedagógusok számára. A trénerek Jónai Éva Hava és Redő Júlia. Azért teszem fel ide a beszámolót, mert összefoglalja munkánk folyamatát, és számodra is betekintést nyújthat abba, hogy hogyan zajlik a képzés.

Egy tréningsorozat módszertani vezetésének bemutatása^

Budakeszi, 2014. jan.-márc.

A kéthetente tartott, 3×4 órás képzés az Együttműködő, Erőszakmentes kommunikáció (EMK) alapjaiba vezette be a résztvevőket.

Interaktív képzésünk folyamán körben ülünk, és egymást váltják

  • az EMK szemléletével és eszközeivel kapcsolatos elméleti ismeretek átadása;
  • a megtapasztalást segítő, játékos, mozgásos feladatok; valamint
  • az élménymegosztások.

Egymáshoz kapcsolódva, egymás felismeréseiből kölcsönösen tanulva, tudatosítjuk konfliktus-történeteink tanulságait. E folyamat közben lehetőségünk nyílik arra is, hogy megtapasztaljunk egy olyan közösségi teret, ahol a különböző felelősségek és feladatok vállalása mellett, az egyenrangúságban, aktív együttműködésben és áramló figyelemben létezhetünk. Ilyen módon a képzés lehetőséget nyújt arra, hogy ne csak tanuljunk az érzelmi intelligenciáról, az együttműködő kommunikációról és a mögöttes gondolkodási struktúrákról – hanem ebben a közösségben meg is tapasztalhassuk annak működését. Így a képzés hatással lehet mindannyiunk gondolkodására, megértést hozhat életünkkel és szokásmintáinkkal kapcsolatban, és fokozatosan egyre inkább megnyithat bennünket az empátia és az önkifejezés új mintáinak kipróbálására életünk különböző területein.

Milyen gyakorlati készségfejlesztést kínál a képzés?^

  • Tudatosítja az önmagukkal folytatott belső kommunikáció, valamint a mindennapi életünkben is rendszeresen gyakorlható megpihenés, lecsendesedés és az önmagunkra irányított figyelem jelentőségét.
  • A másokkal való párbeszédben védetté tesz a lelki sérülésekkel szemben.
  • Megváltoztatja a konfliktushoz való viszonyt.
  • Érzelmi nyitottság alakul ki, amelynek segítségével olyan helyzetekben is képesekké válunk felvállalni a konfrontálódást és eljutni a kölcsönös megértésig, amikor eddig bezárkóztunk volna. Mindez nagyban csökkenti a feszültséget és az emberek közti elszigeteltséget.
  • Fejleszti a figyelem fókuszának irányítását, a kölcsönös egymásra figyelést, az empátiát, az építő őszinteséget és az életet tápláló önfegyelmet.
  • Segít feloldani régi sérelmekből származó kommunikációs blokkokat.
  • Az ellenséges indulatokat áthangolja együttműködésre és a kapcsolatok építésére.
  • Segít megszabadulni a visszahúzó, reaktív gondolkodási és kommunikációs szokásoktól.
  • Konkrét helyzetekben segít kialakítani olyan megoldásokat, amelyek kölcsönös tiszteleten alapulnak, mindenki számára biztonságot teremtenek, és gyümölcsöző kapcsolatteremtésre kínálnak lehetőséget.

Milyen témákat érintünk a képzés során?^

a)    Az egyenlő esélyeket teremtő „Gyémánt modell” (ÓJónai Éva Hava) alkalmazásának lehetősége a kisebb-nagyobb közösségekben, munkahelyi, közéleti és magánéleti körülmények között. E modell tudatosítása, és a kölcsönös megegyezéssel megfogalmazott együttműködési keretek elősegítik a csoport tagjainak aktív részvételét a csoport tanulási folyamatában. Az együttműködő légkörben a csoport minden tagja egyre inkább felelősséget vállalhat saját fejlődéséért, jólétéért és önbecsüléséért, csakúgy mint az egymás felé forduló tiszteletért és megbecsülésért.

b)    Az egyedi- és egyéni fejlődési folyamat szakaszainak áttekintése a Maslow piramis módosított változatának felhasználásával – hogyan fejlődünk a társfüggő kapcsolatoktól, az önállóság kialakulásán keresztül a kozmikus, kölcsönös függőségi rendbe.

c)    Tudatosítjuk a nonverbális kapcsolatteremtés alapjainak jelentőségét: például a csendes figyelem fenntartása, valamint a testérzetek és a kifejező mozdulatok (pl. tekintet irány, szemkontaktus, kifejező mozdulatok, stb.) tudatos érzékelése.

d)    A kommunikáció áramlásának két pólusa

  1. Az Én-üzenet kifejezése („beszélő-üzemmód” – gyakran asszertivitásnak nevezik) – az őszinteség  jelentősége;
  2. Az Én-üzenet fogadása („hallgató-üzemmód”) – az aktív figyelem és az empátia gyakorlata és jelentősége; a visszatükrözés különböző módjainak bemutatása;

e)    Tisztázzuk a különbséget az empátia és a szimpátia-antipátia dinamikája között.

f)      Játékosan gyakoroljuk a figyelem fogadásának és fenntartásának készségét – a lecsendesedő, önmagunkat és egymást figyelembevevő, „egymást látó” jelenlétet.

g)    Tudatosítjuk az EMK-ban alkalmazott négy-lépéses figyelem-vezetést.

  1. Objektív megfigyelés – az ítéletmentesség, a felszabadult, erőszakmentes és együttműködő hozzáállás alapja;
  2. Érzés – megtanuljuk felismerni az áldozat-szerepeinkből fakadó, „érzés”-nek nevezett gondolatainkat, (pl. az „Azt érzem, hogy… Úgy érzem, hogy…” kezdetű mondatokban valójában nem érzéseket, hanem gondolatokat fejezünk ki);
    Elsajátítjuk azt a képességet, hogy érzékeljük és felvállaljuk a szívünkben és a zsigereinkben élő érzéseket. Felfedezzük, hogy érzéseink valódi oka nem a történésekben rejlik, hanem sokkal inkább a történésekről alkotott értelmezésekben és előítéletekben, valamint olyan egyetemes életminőségek, erőforrások hiányában vagy elégedett átélésben, amelyek az életet táplálják, és amelyekre, mint embernek, eredendő jogunk van! Nyitottá válhatunk ezeknek az életminőségeknek a befogadására és kifejezésére. Ha képesek vagyunk kommunikációnkban ezekre fókuszálni, feloldódik az erőszak, és megnyílhatunk a szeretetteljes, együttműködő kapcsolatok felé.
  3. Erőforrás-szükségletek – egyetemes életminőségek, amelyek érzéseinket és tetteinket motiválják;
    Az EMK hatékony alkalmazásában döntő jelentősége van erőforrás-szükségleteink felismerésének, hiszen ezeknek a tudatossága segít ráébredni arra, hogy (értelmező, ítélkező) gondolataink által kiváltott érzéseink oka valójában elementáris szükségleteinknek a kielégülése vagy éppen hiányérzete. Erőforrás-szókincsünk megalapozása elvezet az erőszaktól az élet eseményeivel való együttműködésig, és ez megteremtheti számunkra a valódi, mély, belső békét. Ebből a békességből és felszabadultságból kiindulva a képessé válhatunk arra, hogy lépésről-lépésre egyre harmónikusabb világot teremtsünk magunk körül.
  4. Kérés-kérdés – a kommunikácó fenntartásának, valamint a megvalósítási javaslatok és stratégiák közös megválasztásának eszköze.

h)    Döntés, tanács, igazság tétel előtt- vagy helyett, elsődleges helyet kap tudatosságunkban a felek közti megértést és összekapcsolódást támogató kommunikációs folyamat, amelyet egyre inkább képesek vagyunk megteremteni mindennapjainkban.

A tanfolyam során mindezt önkéntes jelentkezők konkrét konfliktus-helyzeteinek szerepjátékain keresztül demonstráltuk, majd közösen vagy párokban gyakoroltuk. A szerepjátékok lehetőséget kínálnak arra, hogy tudatosítsuk magunkban a hagyományos kommunikáció buktatóit, és megtapasztalhassuk az Együttműködő Kommunikáció lehetőségeit. A példák között foglalkoztunk óvodai, iskolai, szülő-gyerek, testvérek, illetve házaspárok között feszülő konfliktusok mindenki számára biztonságos feltárásával és feloldásával.

A  szerepjátékok során, az önreflexiót segítő egyéni és páros gyakorlatokban, majd a közös megértést támogató megosztásokban megismerkedünk az EMK játékok kártyacsomagjának használatával is.

Az alkalmak végén zárókörrel reflektálunk a kiemelkedő élményekre, felismerésekre.

A három alkalom éppen csak arra elegendő, hogy a résztvevők megtapasztalhassanak egy-egy figyelem felkeltő élményt, és találkozhassanak egy olyan új lehetőségeket mutató szemlélettel, amelyen keresztül egyre felszabadultabbá, békésebbé és boldogabbá tehetjük belső világunkat és hétköznapi életünket. Ahhoz azonban, hogy mindezek természetes készséggé épüljenek bennünk, és kifejthessék jótékony hatásukat hétköznapjainkban, több inspiráló tréning alkalomra és folyamatos gyakorlásra van szükségünk.

Részletes műhelyvázlat^

1. alkalom

a)    Az egyenlő esélyeket teremtő „gyémánt modell” tudatossága.

A modell a hagyományos, statikus frontális előadási struktúrával ellentétben olyan közösségi kapcsolatrendszer kialakulását teszi lehetővé, ahol a figyelem fókusza dinamikus mozgásban van, így a résztvevők között szabadon áramolhat az információ, kialakulhat az érzelmi nyitottság, és megteremtődhetnek a feltételek a kölcsönös egymás felé forduló, bensőséges, megértő kapcsolatokra, valamint az egymás iránti tisztelet és szeretet kifejezésére.

b)    Megállapodunk azokban a mindenki számára biztonságot nyújtó alapelvekben, amelyek szerint együtt szeretnénk lenni, például:

  • Felelősségvállalás saját tanulási folyamatunkért és jólétünkért. Jelezzük, ha bármi nem tetszik, vagy ha bármire szükségünk van.
  • Titoktartás – csak önmagunkkal kapcsolatos élményeket osztunk meg másokkal. Mások szavait, megjelenését tiszteletben tartjuk, másról szóló információ közlésétől tartózkodunk.
  • Tanácsadás helyett meghallgatjuk és igyekszünk megérteni egymást. A visszakérdezés, visszatükrözés a pontos megértést segíti elő.
  • A hibázás a belülről motivált, kreatív tanulás szerves része. A hibázástól való félelem a tanulás akadálya. Ha bárki „hibázna” a tréning során, erre érdemes úgy tekinteni, hogy a „hiba” ajándék a csoport számára, hiszen nagyban hozzájárul tanulási folyamatunkhoz.
  • A szerepjáték tanulási módszereink egyik alapeszköze. Akkor hatékony, ha nem előítéleteinket hozzuk be a játékba, hanem beleéljük magunkat az adott szerepbe. Így spontán, számunkra is váratlanul módon születhetnek meg szavaink, és mindannyian új felfedezésekre, megértésre tehetünk szert.

Ezeknek a kereteknek a tisztelete segítségünkre lehet abban, hogy saját nehézségeink megosztásán, és egyéni megéléseken keresztül gyakoroljuk az EMK eszközeit és lehetőségeit.

c)    Bemutatkozik a két zsiráf

Két zsiráf-bábú segítségével mutatjuk be az EMK kétféle „üzemmódját”:

  1. Álló zsiráf-bábú: őszinte én-üzenet (asszertivitás)
    Az őszinteség fogalma az EMK-ban: kimondom, mit érzek, és milyen életminőségre vágyom.
  2. Ülő zsiráf-bábú: empatikus meghallgatás
    Az empátia nem egyenlő a szimpátiával, hanem olyan minőségű együttérzés, amelyben képesek vagyunk a másik érzéseit a sajátunktól függetlenül meghallgatni és befogadni, tiszteletben tartva a másik fél szabadságát arra, hogy úgy érezzen, ahogy most éppen érez. A verbális kommunikáció során visszajelzéssel gondoskodunk arról, hogy pontosan megértsük a társunk mondanivalóját. Legtöbb esetben éppen ez az elfogadás az, amely segítségére van a másiknak az adott érzés feloldódásában. Közben saját érzéseinknek, és esetleg eltérő gondolkozásunknak is tudatában lehetünk, és amikor a partnerünk megnyílik a befogadásra, őszintén ki is mondhatjuk azokat.

d)    Ismerkedő és közösségépítő játék három lépésben, a két zsiráf-bábú segítségével:

  • Az álló zsiráf-bábúval játszunk – egy társamhoz fordulva kimondom a nevem (a fókuszom önmagamon van)
  • Az ülő zsiráf-bábúval játszunk – egy társamhoz fordulva megszólítom őt (a fókuszom rajta van)
  • Az álló zsiráf-bábúval játszunk
    Aki megkapja a zsiráfot, önmagára figyel, majd feldobja és elkapja a bábút, és azt mondja: ”Itt vagyok!”
    A csoport rá figyel, és így válaszol: „Látlak, István.
    A csoport tagjai a megszólalóra koncentrálnak. Aki a zsiráfot tartja, érzékeli, és csendben befogadja a rá irányuló figyelmet. Ez az intenzív figyelem eleinte zavarba ejtő, szokatlan kihívás lehet, többszöri ismétléssel azonban feloldódik ez a zavar. Egyre jobban elsajátítjuk azt a képességet is, hogy a Másikra koncentrálva önmagunkkal is folyamatosan fenntartjuk a kapcsolatot.

Ezt a játékot minden foglalkozás elején játsszuk, hiszen nagy jelentősége annak, hogy a figyelem nem kizárólag a csoport vezetőire irányul, hanem a résztvevők személyesen megszólítják egymást, és szemkontaktuson keresztül összekapcsolódnak. A játék segít abban is, hogy megtapasztaljuk azt a minőségű figyelmet, amely jellemző EMK gyakorlatában. Ilyen módon, szinte néhány perc alatt, egymásra tisztelettel figyelő, egyenrangú, együttműködő közösséget teremtünk. A játék lehetőséget kínál az öntudat, az önbizalom, az önfegyelem és a csoport közösségébe illeszkedés készségeinek fejlődésére is. Ha iskolai keretek között játszunk, az itt gyakorolt egymásra irányuló figyelem gyógyító hatást fejt ki a figyelemre vágyó, nyugtalan, „rosszalkodók”, és a zárkózott, befelé forduló gyerekek számára is.

Megosztjuk egymással, hogyan éljük meg a a játékot.

e)    Beszélgetünk a konfliktusban álló pólusok közötti kommunikáció felvállalásáról

Az életünkben felmerülő konfliktushelyzetekban a visszaütés, elmenekülés vagy a kettő közötti dermedt visszahúzódás és halogatás helyett, az EMK gyakorlata a konfliktus felvállalását támogatja. Konfliktusaink kapuk lehetnek egy mély, szívtől-szívig ívelő találkozásnak. Ha képesek vagyunk tudatosan és bizalommal partnerünk felé fordulni, megtapasztalhatjuk az empatikus figyelem váratlan ajándékait, csakúgy mint érzelmeink, felismeréseink, hálánk őszinte kimondásának ihletett pillanatait. Nem kell egyetértenünk a Másikkal ahhoz, hogy értékeljük és befogadjuk az ő álláspontját, ám a legtöbb esetben az empátia folyamatán keresztül a két polárisan eltérő hozzáállás kölcsönös megértésével egy magasabb szintű együttműködés születik, mint a kommunikációt megelőző állapot.

f)      A sakál és a zsiráf

A sakál hétköznapi kommunikációnk szimbóluma, a zsiráf az EMK tudatosságáé. A két állat bábúi segítenek az Együttműködő kommunikáció szemléletének és eszközeinek játékos elsajátításában. A megkülönböztetés nem a jó felmagasztalásáról és rossz elítéléséről szól, hiszen felismerhetjük, hogy amit ma „rossznak” ítélünk meg, holnap fejlődésünk alapjául szolgálhat; és amitről azt gondoljuk, hogy „jó”, arról könnyen bebizonyosodhat, hogy hosszú távon éppen ellenkező hatást gyakorol életünkre. A sakál és a zsiráf polaritása belső fejlődésünk mozgatórugója.

g)    Élethelyzeteket játszunk el a fentiek alapján, szerepjátékon keresztül

  • Óvónő és gyerek közti konfliktus sakál és zsiráf módon: „Moss kezet!”
  • Óvónő belső „párbeszéde”: mi van bennem a “problémás gyerekkel” kapcsolatban?

h)    Egyéni jegyzetelés és közös zárókör: egyénileg átgondoljuk, majd megosztjuk egymással a mai alkalommal szerzett felismeréseinket, értékeinket. Ez összefoglalja és kiemeli a számunkra most kiemelkedő pontokat, és „lehorgonyozza” azokat tudatunkban.

2. alkalom

a)    Csendben ülünk néhány percig (a lélegzésünk felé fordított figyelem lehet a kiindulópont) – és élménymegosztás

A csendes figyelem az EMK gyakorlatának alapja. Ebben a figyelemben egyre tisztábban érzékelhetjük fizikai és érzelmi (lelki) történéseinket. Fejlődik belső nyugalmunk, belső szabadságérzetünk és környezetünk iránti érzékenységünk.

b)    Az első alkalommal játszott ismerkedő, közösségépítő játék gyakorlása

Mi változott bennünk ezzel a játékkal kapcsolatban?

c)    Milyen tapasztalatok és felismerések születtek bennünk az első alkalom óta eltelt időben? Meghallgatjuk egymást, és lehetőség van arra is, hogy visszatükrözés segítségével pontosítsuk egymás megértését, illetve saját élményeink megosztását.

d)    Mozgásos gyakorlat párokban: „A fa és az időjárás” című játék, és ezzel kapcsolatos élménymegosztás

e)    Szerepjátékok és élménymegosztás

  • Anya és lánya közti feszültség lehetséges kezelése: „Mit szeretnél tőlem?”
  • Szülő és tanár közti konfliktus kezelése a szülői értekezleten

f)      Felolvasunk egy részletet egy anya leveléből, és megosztjuk gondolatainkat, élményeiket

amelyben elmondja, hogy az alapozó tréning után hazamenve hogyan gyakorolta az empatikus figyelmet gyermekeivel, és hogyan nyíltak meg ennek hatására a gyerekek. Felelevenítjük az empatikus figyelem és az „én-üzenet” (a kommunikáció két pólusa) jelentőségét.

g)    Bemutatjuk az EMK gyakorlatát segítő 4-lépéses modellt

Önkéntes jelentkezők által hozott példákon keresztül szerepjátékkal mutatjuk be a lépések működését;

h)    Egyéni jegyzetelés és közös zárókör – mint az első alkalom végén.

3. alkalom

a)    Csendben ülünk néhány percig (a lélegzésünk felé fordított figyelem lehet a kiindulópont)

b)    Az első alkalommal játszott ismerkedő, közösségépítő játékkal folytatjuk

Mi változott bennünk mostanra ezzel a játékkal kapcsolatban?

c)    Milyen tapasztalatok és felismerések születtek bennünk  a második alkalom óta eltelt időben?

d)    Felolvasunk egy részletet egy levélből

A levél címe: „A szeretet is matematika; úgy tűnhet, mintha ez az asszony tanítana, de valójában életeket ment.” A cíkk írója elmondja, milyen módszert talált egy matematika tanárnő arra, hogy hétről-hétre felmérje az osztályában tanuló gyerekek egymáshoz való viszonyát, és kiszűrje, kit ismernek el a többiek, és ki maradt magányos a közösségben. A pedagógus felismerte, hogy az elmagányosodás az erőszak melegágya, és a rendszeres felmérés lehetőséget ad számára ennek hatékony kezelésére.

Beszélgetünk arról is, hogy vajon hogyan járul hozzá ez a folyamat a tanulás hatékonyságához?

e)    A beszélgetés során szó kerül a hibázás témájára.

Hogyan hat a tanulásunkra és a fejlődésünkre a bűntudat, a szégyen és a félelem? Mi a jelentősége annak, ha a „félig üres poharat” vagy, ha a „félig teli poharat” látjuk? A „hibázás” a tanulási folyamat szerves része.

A félelem alapú tanulás: a dicséret-elmarasztalás dinamikája.

Mit jelent számunkra a tanulás szabadsága, a tanulásért való felelősségvállalás, a belülről jövő motiváció, és milyen eszközeink vannak ezek serkentésére? Vajon mi támogatja, és mi hátráltatja-e a megismerési- és tanulási folyamat iránti nyitottságot, motivációt? Milyen eszközeink lehetnek ezek támogatására?

f)      Dramatikus EMK játékok és élménymegosztás

  • A bugyor
  • Ahogy a képen… és ahogyan én

g)    Szituációs szerepjáték: pedagógus és szülő beszélgetése a fogadó órán, amikor a szülő feldúltan érkezik.

h)    Mozgásos játék párokban: „Jön egy erő” című játék

Élménymegosztás párokban és közösen

i)      Egyéni jegyzetelés, majd megbeszélés párokban vagy 3-as csoportokban: a három alkalom során szerzett felismerések, értékek

j)      Közös zárókör

Ki mit fedezett fel az EMK megismerése során, kinek mit adott és mit nem adott ez a három alkalom?

Összefoglalásul^

Az EMK gyakorlatának optimális alkalmazásakor a résztvevők a következő módon állnak hozzá a konfliktus megoldásához

Valójában mindannyian békességre vágyunk. Van azonban egy olyan részünk is, amelyik „drámára” vágyik. A “dráma” -ha képesek vagyunk a szeretet erejével élni, alkalom lehet a gyökeres megújhodásra, Ha ösztönös, örökölt, társadalmilag kondicionált minták szerint élünk vele, romboló erővel hat kapcsolatainkra, életünkre. Az EMK gyakorlatában éppen itt kapunk lehetőséget arra, hogy új módot találjunk a dráma igényének kielégítésére. Elsajátíthatjuk azt a képességet, hogy egy új tudatossággal, és ehhez a tudatossághoz kapcsolódó kommunikációs eszközökkel menjünk bele a konfliktus helyzetekbe. Képessé válhatunk arra, hogy azon a ponton, amikor észrevesszük a lehetőséget az empatikus figyelemre vagy az őszinte én-üzenetre (játékosan „zsiráf-kapunak” nevezhetjük az ilyen pillanatokat) megfordítsuk a konfliktus folyamatát és áramló összekapcsolódást kezdeményezzünk. Ha az empatikus figyelmet választjuk, gyakran felerősödik a beszélő „panaszáradata”. Ám, ha ebben a helyzetben is képesek vagyunk tartani az empatikus figyelem erejét, a Beszélő idővel megenyhül, és megszülethet az összekapcsolódás, amely mindkét félnek új felismeréseket és megértést hoz. Ha ilyen módon valóban megszületik a békesség a Beszélőben, az eddig empatikus figyelmet gyakorló fél ki tudja fejezni háláját az őszinteségért és a felismerésekért, majd ha partnere valóban nyitott a figyyelemre, ő is el tudja mondani esetleges eltérő hozzáállását, újra és újra visszajelzést kérve tőle, hogy az előbbi megértési folyamathoz hasonló módon kibontakozhasson az ő nézetével kapcsolatos megértés és elfogadás is. A kölcsönös megértésben legtöbbször spontán születik meg egy olyan megoldási stratégia, amelyet mindketten szívvel-lélekkel elfogadnak, és örömmel teljesítenek. Ez a folyamat bizalmat teremt a két fél között. Ha adott esetben később kiderül, hogy az itt talált megoldási stratégia mégsem válik be hosszú távon, most már mindkét fél az előző találkozásban megteremtett bizalomra támaszkodva vállalhatja fel az újabb egyezkedést.

Ennek a folyamatnak a megértését és gyakorlását kezdtük el a három-alkalmas tréning keretében. Reméljük, hogy a résztvevők elindultak ezen az úton, és nyitottak a további gyakorlásra egyéni és szervezett keretek között is.

Üdvözlettel,

Jónai Éva Hava és Redő Júlia

EMK trénerek

www.emk.hu

info@emk.hu