Egyéni és csoportos gyakorlás
“Az egyetlen tanulás: a lényünkben szunnyadó tudásnak tevékennyé ébresztése.” A gyakorlással olykor olyan falakat törhetünk át, melyeket szociális kondicionálás vagy egyéni traumák építettek. Mindennapi helyzeteket, mint gyakorlási lehetőségeket felhasználva, tudatosan alakíthatjuk át régi gondolati mintáinkat és kommunikációs szokásainkat, és kis lépéseken keresztül teremthetjük meg belső egyensúlyunkat. Ahogy ápoljuk ezt a tudatosságot magunkban, változni fogunk, és ez hatni fog környezetünkre. Előfordul, hogy egy-egy helyzetben “elsodornak” az érzelmek, és utólag veszem észre, hogy „megint úgy reagáltam mint régen”. Lehet, hogy ilyenkor szívem mélyén utálom, megvetem azt, amit tettem vagy mondtam. Az is lehet, hogy beletörődöm abba, hogy “ez van, és kész”… és utálom, ahogy a környezet reagál az én hibámra,,, “el kellene fogadniuk, meg kelleme érteniük… ők is szoktak hasonlóan…” Az EMK gyakorlata az ilyen esetekben “Pál-fordulatot” javasol hozzáállásunkban! Az ilyen helyzetekben tanulhatunk hibáinkból, és ünnepelhetjük ezeket a tanulási lehetőségeket! Amikor EMK gyakorlatként pártatlanul belegondolok a másik ember helyzetébe, valószínűleg megérint, amit megértek, és saját igényemként is el tudom fogadni a szabad döntés szükségletét. Amikor a másik ember szükséglete felé fordulok, minden helyzetben saját igényemre is ráismerhetek. Ünnepelhetem amit most megértettem, megtanultam a konfrontálódásunkon keresztül. A tréningeken védett, biztonságos környezetben van lehetőség az ilyen gyakorlatokra, amelyek során élethelyzeteinket felidézve sajátíthatjuk el EMK eszközeit. Tapasztalatokat szerezhetünk érzelmi biztonságunk és önbizalmunk fokozatos megerősítésére és feltöltődhetünk érzelmileg. A tréningek mellett a hétköznapi helyzetek kihívásainak, buktatóinak, sikereinek van a legerősebb átalakító ereje! Ha az a célod, hogy túllépj egy módszeren, tanuld meg a módszet. AZ EMK elsajátítása olyan folyamat, mint egy új nyelv tanulásánál a szókincs és a nyelvtan elsajátítása. Később azonban, akkor válik életszerűvé, valóban életünk részévé, amikor nagyobb figyelmet szentelünk a jelenlétnek, az összekapcsolódásnak mint az eszközök használatának. Az általános tapasztalat az, hogy a gyakorlás elején kommunikációnk lelassul – kezdetben lehet, hogy nagyon lelassul. Később, amikor bizonyos gyakorlatra tettünk szert, egyre természetesebbé, könnyedebbé válik a kommunikációnk, és természetes ritmust vesz fel. Érdemes elfogadást adni ennek a folyamatnak. A természet rendje, hogy amikor tanulunk vagy valami újat hozunk létre, van egy bizonyos „inkubációs” időszak. A köznyelv így mondja: „alszom rá egyet”. A természet is aluszik télen, miközben a föld alatt a magok változások hosszú során mennek keresztül, amíg gyökereik, leveleik utat törnek magunknak. A megtermékenyített petesejt is 9 hónapon keresztül fejlődik, amíg elérkezik az idő, hogy az újszülött világra jöjjön. Tréfásan szólva, „Várandós zsiráfnak” tekinthetjük magunkat, aki belül érleli tudatosságát, és akkor szólal meg, amikor kész van erre. Kinek-kinek eltérő ideig tart ez a fejlődési folyamat. Sokat segített nekem egy mondat, amely, úgy tudom, Hamvas Bélától származik: „Aki azt hiszi, hogy minden gyümölcs tavasszal érik, az nem ismeeri a szőlő édességét.” Az alábbi javaslatok közül más-más működik mindenki számára. Ötletekként soroljuk fel őket, hogy támogassuk a tanulási folyamatot és fejlődésünk folyamatos felmérését. Neked milyen ötleteid vannak? A diád gyakorlatról itt olvashatsz bővebben honlapunkon: Próbáld ki ezt a gyakorlatot valakivel! Hívj meg erre a gyakorlatra valakit, akivel szeretnél hatékonyan, erőszakmentesen kommunikálni, miközben mindketten saját igazatokat véditek, és alig vagy egyáltalán nem tudtok egymásra figyelni! Várjuk visszajelzésedet! Kapcsolat Amikor szeretnék magammal összekapcsolódni — űlve, fekve, járás közben, járművön utazva… Gerincoszlopom alján elképzelek egy kört… a Föld középpontjában elképzelek el egy másik kört — összekötöm a kettőt egy “földelő húrral” …zsinórral… csatornával… (Nikl Mari, spirituális tanító, festőművész gyakorlata) Elképzelek el egy rózsát magam előtt. Ez a rózsa számára saját terem védelmét, szabadságomat tudatosítja, jelképezi. (Nikl Mari, spirituális tanító, festőművész gyakorlata) Tudatos lélegzetemmel belső egyensúlyomat uralom. Orromon belélegzek, szájamon kilélegzek… egyre lassabban… egyre inkább jelen vagyok testem minden rezdülésében. Kapcsolatban vagyok önmagammal. Tanúként szemlélem gondolataim áramát, anélkül, hogy belemélyednék bármelyikbe. Újra és újra, lélegzetem csendes figyelésébe hozom vissza megam. Neked milyen lazító, elmélyülő és összpontosító gyakorlataid vannak?
– Weöres SándorGyakorlásunk alapja^
Az EMK elsajátítása a mindennapok kitartó gyakorlásában rejlik!^
Az eszköztárat érdemes pontosan megismerni, elsajátítani!^
Ha könnyedségre vágysz, dolgozz keményen.
Ha egyszerűségre vágysz, válj mesterré az összetettben.
(A kínai festészet tanítása)Bizonyos dolgok, amiket megtehetek, hogy elmélyítsem a mindennapi gyakorlatot^
— Hava)
Megosztanád velünk? KapcsolatEgyéni és csoportos gyakorlatok^
Diád — páros figyelemgyakorlat^
“Internetes Tanulás” címszó alatt az “Összehasonlító kutatások” oldalon: http://emk.hu/wp-admin/page.php?action=edit&post=2941Lazító, elmélyülő és összpontosító gyakorlatok^
“Földelem” magam!
Függetlenítem magam!
Figyelek a lélegzetemre!
Figyelem a gondolataim áramlását
Megosztanád velünk? Kapcsolat