Kapcsolódó témák
Új tudatosság a világ békéjének alapvető feltétele
Gondolatok László Ervin cikke alapján — EMK társtrénerek szerkesztésében
A gazdasági versengés ellenséges táborokra osztja a világot. Teljes kultúrák és vallások rekednek kívül a fejlődésen, és küzdenek azért, hogy életben maradjanak, és megtartsák önbecsülésüket és méltóságukat. Az elégedetlenség és a tehetetlenség gyűlölethez és erőszakhoz vezet.
Aki azt hiszi, hogy a világ rosszul bánik vele, és szívében bosszúvágyat és gyűlöletet táplál, képtelen békés szívvel fordulni embertársaihoz és a természethez. Bármi is legyen ennek a kiváltó oka: sértődöttség, félelem, alacsony önbecsülés, vagy szent háború a hit védelmében, az eredmény erőszak, halál és katasztrófa.
Érdemes átgondolnunk —
— vajon tényleg igaz, hogy a versengés a leghatékonyabb út a sikerhez? Vagy jobb eredményeket lehetne elérni együttműködéssel?
— vajon tényleg igaz, hogy a pénzen megvehető vagyon és a pénzteremtő képesség adja meg egy ember értékét? Vagy lehetséges, hogy olyan emberi tulajdonságok, mint a bölcsesség, gyengédség, törődés jelentik a kiválóságot?
— vajon tényleg igaz, hogy az igazságtalanság gerjesztette indulatokat leginkább erőszakkal lehet levezetni? Vagy lehet-e, hogy az együttérzés, gondoskodás és a kapcsolódás jelenti a gyógyírt a társadalmunkban elhatalmasodó rombolásra és közömbösségre?
A legnagyobb felismerés napjainkban, hogy bolygónk békéje elsősorban a szívünkben megteremtett békén alapszik. A 21. században az emberi lét és kultúra fennmaradásának kulcsa, hogy a békét teremtő tudatosság elérje az emberek tömegét. A belső béke megteremtése és megőrzése mindannyiunk feladata.
Felelősséggel tartozunk azért, hogy egyéni érdekeinket ne mások kárára, hanem mindenki érdekeivel összehangolva érvényesítsük.
A nemzetek, kultúrák és vallások szinterein arra van szükségünk, hogy valamennyien megértsük, tiszteletben tartsuk, sőt értékeljük az élet sokszínűségét, az egyes népcsoportok által ápolt, és szentnek tartott hiteket, bármilyen nagy és erős, vagy kicsi és erőtlen csoportról legyen is szó. Mindenkinek joga van az élethez, a fejlődéshez, az egyenlő elbíráláshoz és méltósághoz.
A modern kommunikációs technikák segíthetnének kapcsolatot teremteni az emberek között, hogy megértés és együttérzés jöjjön létre, egyelőre mégis inkább a bosszúra, az erőszakra, a botrányokra és az ösztönökre épülő szórakoztatást próbálják „eladni”.
Közben a társadalom mélyén egy építő folyamat bontakozik ki, amelyről még kevesen tudnak. Új tudatosság ébredezik a világ összes részén, keleten és nyugaton, északon és délen. Terjedése a világbéke megvalósításának alapvető emberi feltétele. Ezt a tudatosságot nem lehet „fölülről” rákényszeríteni az emberekre — csakis akkor működik, ha megérinti a szívünket, és a hétköznapi életünkben kap teret.
A szívünkben létrejövő béke előfeltétele annak, hogy békét teremtsünk a bolygónkon. Egyre inkább képessé válunk arra, hogy megértsük, hogy létünk alapja az összes ember közötti kölcsönös egymásrautaltság és az egység. Azok, akik ezzel a bolygószintű tudatossággal rendelkeznek, képessé válnak arra, hogy mindennapjaikban eszerint a tudatosság szerint éljenek. Amikor ezt a tudatosságot emberek tömegei fogadják be, számtalan rossz dolgot tudunk majd megváltoztatni, és igazságosabb, jobb világban élhetünk. Valódi és tartós béke költözik a Földre — béke, mely azon túl, hogy az erőszak hiányát jelenti, az emberi nem szívének, lelkének és legmélyebb tudatosságának kifejeződése.
Éljünk úgy, hogy tiszteljünk másokat és a természetet!
Éljünk úgy, hogy anélkül elégítsük ki alapvető szükségleteinket,
hogy mások esélyét csökkentenénk saját igényeik kielégítésére!
Éljünk úgy, hogy tiszteletben tartjuk valamennyi ember jogát az élethez és a fejlődéshez,
bárhol is éljenek, származástól, nemtől, kortól, állampolgárságtól, és hitrendszertől függetlenül!
Éljünk úgy, hogy óvjuk a Föld valamennyi élőlényének jogát az élethez, és az életet támogató környezethez!
Törekedjünk a boldogságra, szabadságra, és személyes beteljesülésre,
harmóniában a természettel, és a társadalom többi tagjával!