Megismerkedünk egymással
11. Címer-térkép
Optimális létszám: kis és nagy csoport
Csoport szint: kezdő csoport,
Vezető szint: gyakorlott játékvezető
8 éves kortól
Eszközök: színes kréták, A1 csomagolópapír
A játék célja: Közösség-teremtő játék. Általában egy csoportban a figyelem elsősorban a vezető vagy egy határozottan fellépő csoporttag felé fordul. Pedig mindenki magában hordja a kirakó-kép egy-egy értékes darabkáját. Ebben a játékban mindenki egy címerrel mutatkozik be, és “figyelem sugárutakat” építünk egymás felé. Gyakoroljuk, hogy az odaforduló figyelemben a csoport minden egyes tagja megnyilvánulhat, akár játékról, akár élmény megosztásról lesz szó a későbbiekben.
Címereket rajzolunk
Körbeülünk, a csomagoló papírt középre tesszük. Mindenki választ magának egy zsírkrétát – ez lesz az ő színe. Középre is teszünk zsírkrétákat, közös használatra. Magunk előtt egy tenyérnyi felületre rajzoljuk a címerünket (a közös szines krétákat használva). A címerek is kört alkotnak.
Mi jelképezhet téged?
Egy címerben fontosak a színek, a tárgyak (például: túra vagy tánc cipő, bicikli, korcsolya, kard, stb.), a természeti jelenségek (például: folyók, hegyek, fák, virágok, állatok, villám, felhő, Föld, Nap, Hold és más égitestek, stb.), vagy a mese hősök…
Bemutatjuk a címereinket
Amikor elkészültünk, egyenként mutatjuk be a címereinket: elmondjuk egymásnak miért választottunk bizonyos színeket, és mit jelképeznek számunkra a rajzok.
A figyelem sugárútjai
Amikor valaki vállalkozik arra, hogy megszólal, zsírkrétájával körberajzolja a címerét, jelképezve az önmaga felé forduló figyelmet. Ezután, mindenki a saját színével vonalat húz saját címerétől a Beszélőéig, jelezve a társa felé forduló figyelmet.
Miután a Beszélő bemutatta a rajzát, krétájával egy “figyelem vonalat” húz valaki felé, akinek szívesen hallaná a beszámolóját. Ekkor, az új Beszélő rajzolja körbe címerét, és fogadja a felé érkező figyelem “sugárutakat” társaitól. Így kerül sorra mindenki egymás után.
A “térkép”
A játék végén kitehetjük a szoba falára a “térképet”, mely címereinkről, és az egymáshoz vezető utakról szól. A “térkép” emlékeztethet bennünket a kölcsönös egymásra figyelésre a játékok közben, éppúgy mint élményeink, tapasztalataink megosztása során.