Videók
Óvodában
Iskolában
Kiss Virág osztályfőnök 4.-es osztályában most nem játszanak, hanem egy konkrét téma megbeszélésével alakul az osztályközösség: a gyerekek megtanulják felvállalni, kifejezni élményeiket, szükségleteiket, és megtanulják tisztelettel fogadni egymásét is.
Az érzelmi intelligencia fejlesztése és a konfliktuskezelés eszközei felnőtt életünk, együttműködő képességünk alapja.
Ízelítőt kaphatunk abból, hogy a pedagógiai gyakorlatban hogyan segíthetjük mindezt.
Ezt a 9 perces kisfilmet első osztályosok Együttműködő Kommunikáció (EMK) órájáról készítettük. Borbély Lívia pedagógus egy spontán kialakult konfliktusban lépésről lépésre segít a gyerekeknek eljutni a megértésig és szeretetteljes elfogadásig.
Fogadóóra (részlet) – EMK gyerekekkel, iskolában
Feszültségoldás, közösségépítés már első osztálytól a Kompátia Életkerekítő játékok eszközével
Családban
EMK Erőszakmentes Együttműködő Kommunikáció a családban Kompátia – Életkerekítő Játékok kátyáival
A művészet nyelvén
“Kapcsolatban” – Tánc a figyelemről és az együttműködésről
Redő Júlia:
A tánc önmagáért beszél, úgyhogy aki így szeretné élvezni Szász Zsófi és Dániel Attila duettjét, az át is ugorhatja a következő leírást. Számomra fontos a személyes élmények megfogalmazása és megosztása, így öröm szavakba öntenem, amiről Zsófi és Attila tánca nekem szól:
Ez a pár perces darab a Kompátia – Életkerekítő játékok első részének könyvbemutatójára készült, hogy megelevenítse, ahogy egy bizalmi kapcsolatban egyszer csak szétesünk, és egyik félként – vagy éppen mi magunk egy oldalról – ezt fájdalmasan éljük meg, elesetté válunk, durva, artikulálatlan gesztusokkal reagáljuk le a történéseket, a másikunk – vagy önmagunk másik oldala – pedig örömöt, szabadságot tud érezni. Ez az oldalunk – a párnak ez a tagja – képes lehet arra, hogy mikor közeledne, de egy lökéssel lepattan a másikról, azt nem veszi magára… Elkezd figyelni. Nem fordul el sértődötten, és nem akarja „megszerelni” megváltoztatni sem a másikat. Így nem is teszi ki magát újabb ütközésnek… Figyel, lassít, keresi a köztük most megfelelő távolságot mindenki önállóságát bizalommal tiszteletben tartva. Egyszerre tudja feltétel nélkül elfogadni, ami most van a másik féllel, és közben nyitott szívvel keresni az újra találkozás lehetőségét, amikor pedig kialakul a kölcsönös figyelem, hasonló természetességgel ki is fejezi a vágyát a kapcsolódásra.
Gyönyörű játéka, váltakozása alakul ki a lassító figyelemnek és az éber, gyors reagálásnak. Szinte kézzel foghatóvá válik a láthatatlan tér kettejük között – maga a kapcsolat. Ami nem az egyik és nem a másik fél, hanem az a láthatatlan, mégis nagyon is létező erő kettejük között, amit „…csak a szívével lát az ember”. Akármilyen hatalmas érték ez, kisajátíthatatlan!… És mégis gazdái, és élvezői lehetünk!
Amikor pedig létrejön újra ez a kapcsolat, akkor a figyelő oldal finoman ráhangolódik a társára. „Belebújik a cipőjébe” egy időre. Hiszen csak az tudja, hogy mi lehet a másikkal, csak az érti meg őt igazán, aki képes egy időre félretenni a saját témáit, és beleérez abba, ami a másikkal lehet: figyeli, tükrözi – ahogy az Együttműködő Kommunikációban hívjuk – visszajelzi a megnyilvánulásait, feltétel nélkül elfogadja, érvényesíti, hogy érzékelhesse őt. Amikor egy ilyen találkozás megtörténik, önmagától oldódik fel mindaz, amivel addig fájdalmasan egyedül volt a másik, és el tud indulni a változás. Megtapasztalhatják, ahogy kiegészítik egymást, ahogy kölcsönös figyelmükkel két önálló emberként összetartozó párrá válnak. Egészen addig, amíg egymásnak adott és egymástól elfogadott támaszok – statikusból – hullámzó, áramló, életteli játékká válnak. Amíg a kapcsolatuk örömteli élménnyé válik. A bizalom a közös lendület forrásává válik, és egyszerre tartják kézben a történéseket, és át is adják magukat azoknak. Megtanultak élni velük! Amilyen statikus és feszült volt ez a támasz és egymás érzékelése a kiinduláskor, most olyan életteli. Végül pedig láthatóvá válik a nyugodt középpontja, tengelye is kapcsolatuknak.
Van amikor mindez természetes módon sikerül, és van amikor tudatosságra van szükség hozzá. Ehhez a tudatossághoz ad konkrét és letisztult lépéseket az Együttműködő Kommunikáció és a Kompátia – Életkerekítő játékok is.